Nagy reményeket fűz a piac és Brüsszel az olasz kormányalakítással megbízott Mario Draghi személyéhez. A jegybankár egyszer már bizonyított, igaz, akkor nem kellett megküzdenie hazája pártvezetőivel.
A járvány előtt még szerény növekedéssel számoltak, ez már a múlté.
Az Európai Bizottság hozzájárult, hogy növekedjen az olasz deficit a koronavírus-járvány miatt.
A koronavírus gazdasági következményeit egyelőre megbecsülni sem merik világszerte. A tünetek azonban jól láthatók: üres boltok, bezárt gyárak, zuhanó tőzsdék, elmaradó turisták. Így festett a héten a koronavírustól pánikoló világ.
Kiszámíthatatlanok a koronavírus-járvány gazdasági következményei, ám az semmiképpen nem tesz jót a helyzetnek, hogy a világ második gazdasága után éppen a legnagyobb problémákkal küzdő euróövezeti országot érte utol a betegség.
Az olaszok számára egyáltalán nem mindegy, ki kerül az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank élére.
Olaszországnak politikai stabilitásra van szüksége, hogy növekedjen a gazdaság, és tovább csökkenjenek az államkötvények hozamai – idézte Fabrizio Saccomanni olasz gazdasági minisztert a la Repubblica című napilap hétfőn.
Nem sokat tanult az olasz politika Görögország esetéből, legalábbis ezt bizonyítja, hogy a megszorítások miatt kieső bevételeket újabb megszorításokkal próbálták helyrehozni, ami a világ 9. legnagyobb gazdaságának további lassulását okozta. Tizenegy okot gyűjtött össze egy blog, amik nem vázolnak fényes jövőt a mediterrán országnak.
Közel 10 ponttal, 95,7 pontra ugrott fel az olasz fogyasztói bizalmi index júniusban az előző hónaphoz képest - közölte hétfőn az olasz statisztikai hivatal, az Istat.
A legújabb adatok azt mutatják, hogy az első negyedévben lassuló ütemben csökken az olasz GDP, de a hazai össztermék növekedése legkorábban a második félévben megindulhat - írja az olasz központi bank szerdán kiadott negyedéves gazdasági bulletinje.
